3. rész:Új élet

Kedves Olvasók!

Tudom, nagyon rég hoztam új részt de egyszerűen elszállt az ihletem és ezért kicsit visszavonultam a blogspot világából, de most visszatértem. Átértékeltem mindent, feltöltődtem ihlettel. Az eddigi történetes(2) darab blogot és egy desingest töröltem., de ezt meghagytam azért mert ez nőt igazán a szívemhez. Mióta kipattantat az e történet a fejemből nagyon megszerettem, és remélem ti is. Nem is rizsázok tovább, hanem inkább olvassátok.
ui:Nagyon szeretlek titeket .)xx


                        3. rész: Új élet






MI kis családi idillünket Dorothy telefonja szakította meg, mely nagy hangerővel csörrent fel. Rögtön elengedtem testvéremet, és lementem a nappaliba. Körülnéztem, és felfedeztem, hogy nem változott semmi sem a szobában. A bútorok helyükön maradtak, a falon a Jézusos kép még mindig ott lógott, a Tv mellet a két lélekfény gyertya megbontatlanul hevert a virágok közt, s a függönyöket sem cserélték le. Míg Dorothy vissza nem jött a lakást bámultam.
- Képzeld, lehet lesz munkád. - állt elém hogy kizökkentsen az én kis világomból
- Az nagyszerű. - mosolyra húztam nagy számat – És hol?- tettem fel a kérdést
- Hívott a főnököm egy más ügybe és megkérdeztem, hogy tud-e valami gyakornoki állást keresni neked, és azt mondta, ha talál, akkor azonnal fog hívni engem. - Dodó meglehetősen büszke volt magára, mert jól kihúzta a hátát
- Köszönöm. - bólintással jeleztem hálámat majd elővettem a telefonomat hol egyből elkezdtem
nézni az online webshopokat hogy rendlejek pár holmit a megújult szobámba.
Nem akartam túl sok mindent vásárolni, hisz pár év múlva úgy is elköltözök, ha kapok egyáltalán állást az én rossz múltammal. Nem akarok egész éltemben apám nyakán lógni, hisz neki is van elég baja egyedül. Amint elintéztem dolgaimat, felmentem az emeltre és egyből a fürdőszoba felé vettem az irányt. Ruháimból lassan kibújtam majd barna hajamat összekötöttem egy kócos cofba, és beálltam a tusolóba. Megengedtem a csapot majd kezembe vettem a rózsát és engedtem, hogy végig folyón rajtam a kissé hideg, de annál jobban eső víz. Mikor elzártam a csapot, jóleső érzés volt, hogy a vízcseppek csurognak lefele immár libabőrös testemen. Levettem a polcról egy törölközőt majd magam köré csavartam.

Hajamat megszárítottam, majd egy könnyed ruhába bújtam. Sok lány azt hiszi, hogy otthonra is úgy kell öltözni, mint egy divatbemutatóra, pedig ez nem igaz, legalább is szerintem. Otthonra minél kényelmesebb ruhát kel felvenni, miben az ember kényelmesen érzi magát. Hajamat ismét egy cofba kötöttem fel majd leballagtam a nappaliba. Lefelé benéztem Dorothy szobájába, ki éppen zenét hallgatott. Épphogy leértem a földszintre nyílt az ajtó és apa lépett be egy számomra ismeretlen nővel.  A nő 30 éves koraiban járhatott, tehát jóval fiatalabb volt apánál.
- Szia, Susan Wood vagyok. Édesapád barátnője. - amint ki mondta a barátnője szócskát szó szerint leesett az állam
Nem hittem volna, hogy anya után valaha is tud valaki igazán szeretni, hisz ők annyira, de annyira össze voltak nőve, és annyira szerették egymást, és bármit megtettek volna a családunkért.
- Szia!- nyújtottam neki kezet, majd felmentem Dorothyhoz hogy, levezessem valahol a dühömet
 - Mióta van apának barátnője?- nyitottam be az ajtón köszönés nélkül
- Először ülj le. - komolynak tűnt
- Miért?- közben teljesítettem kérését
- 1 hónap múlva lesz az esküvőjük. - döbbenet ült ki ismét az arcomra
- Egyáltalán honnan ismerik egymást, mióta vannak együtt? Ki ez a nő?- kérdések sokasága hagyta el a számat
- Már 2 éve együtt vannak. Figyu ha megismered, rájössz, hogy, egy nagyon kedves nő. Intelligens, okos, épp apa mellé illik. Én hoztam őket össze.
- Te hoztad őket össze? De miért? Nem volt boldog apa egyedül?
- Ne akadj már ki ezen. Nem élheti a hátra lévő életét egyedül le. Kell, aki mellette legyen, és támogassa. - magyarázott
- Ezért vagyunk mi itt.
- Cassie, ez teljesen más. - szinte ordibált velem
Ezután egy pár másodperces afféle hatásszünet következett.
- Amúgy hívott a főnököm és mondta, hogy el kéne az egyik cégénél egy titkárnő. Holnap 1 órára vár téged állásinterjúra, az önéletrajzoddal együtt, és itt a cím. - adott át egy cetlikét
- Köszi, bár nem hiszem, hogy megfelelnék neki, de egy próbát megér. - kacsintottam majd kimentem a szobájából
A saját szobám felé kanyarodtam majd leültem az üres padlóra és kezembe vetem fehér  laptopomat. Egy üzenetem jött melyben ez állt:
,,Találkozhatnánk valamikor?xx Avery
Meglepett ez a dolog hisz, a börtönben, az utóbbi években alig szóltunk egymáshoz pár szót mint már említettem, és azt se tudtam hogy honnan szerezte meg az email címemet, de nem sokkal később rájöttem. Hát persze, a Twitteről. A twitteremet még 15 évesen készítettem ahova kiírtam az email címemet is, azóta ez nem is változott.
Gondolkodtam, rajta hogy igent mondjak vagy éppen nem, de beadtam a derekam.
Hátha mi leszünk a legjobb barátnők. - gondoltam magamban – Ami csak az álomvilágba létezik. - mondtam ki hangosan

xxSarah Smith